VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

"Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." Carl Gustav Jung

 

 

                   sirkamra.jpg

 Az egyiptomi Halottaskönyv a lélek számára a túlvilági utazáshoz szükséges szövegeket tartalmazta. Az első dinasztia előtti időkben Egyiptom lakosai már fejlett hitvilággal rendelkeztek. Néhány képen Hathor istennő fogadja az elhunytakat a túlvilág bejáratánál. A szövegek figyelmeztetik a halottat, hogy mindig kelet felé induljon. A halott első akadálya a Sás-tó. A Sás-tó Hórusz birodalmának keleti határán terült el. Ezen túl ellenfelének, Széthnek a tartománya feküdt. Ezen a határvonalon négy, az átkelést vigyázó őr járőrözik, "az oldalsó hajfürtök viselői". Legszembetűnőbb rajtuk, különös hajviseletük."Szénfekete hajukat loknikba rendezték homlokukon, halántékukon, és tarkójukon, fejük tetején pedig fonatok ékeskedtek". A lélek útja során találkozott démonokkal is. Ismernie kellett nevüket, bármilyen hosszú is az. A tét az örök élet volt. Ha a lélek eltévedt saját káprázataiban, bekövetkezett a végleges halál. Úgy gondolták, át kell kelnie a folyón, melynek révészét Kharónt nehéz volt rávenni, hogy hajóját rendelkezésre bocsássa. Vallási titkok részleteiről is be kell számolni, és a bárka részeinek is ismerni kell titkos nevüket. Tömjént is használhattak utazásuk során. Ezután az elhunytnak át kell kelnie a sötétség országán, ahol a szomorúság és gyász uralkodik. Nagyon sok akadályt kell közben legyőznie. Ez a hely a Duat. Itt található a Tűztó és a Zsarátmező, amit pokolnak hívunk. A Duatot jelentő hieroglifa körbe írt csillagot ábrázolt. Ozirisz királysága, ahová aztán a lélek végül eljut az Amenti. Az egyiptomi túlvilág a béke országa, ahol nincs viszálykodás. Itt a halottak az örökkévalóság kenyerét eszik. Ezt a helyet türkizkő földnek nevezik. Ozirisz volt a halottak királya, az alvilág ura. Éjszaka a nap bárkája ezen az országon utazik végig, és ekkor a lelkek beszállhatnak, és az isten kísérői közé kerülhetnek. Az óbirodalmi szöveg szerint az égbe szállás okozta a legnagyobb nehézségeket, de az alvilágba sem volt könnyű feladat bejutni. Ezután következik, hogy a lélek Ozirisz bírósága elé kerül. A holtat Anubisz az ítélőszék elé vezeti, mely negyvenkét istenből áll.  Az ítélet a kettős igazság termében hangzik el. Középen egy mérleg áll, melynek egyik serpenyőjében a halott szíve, másikban Maat az igazság istennőjének jelképe, egy tollpihe található. Ezután az elhunyt elmondja a „ negatív konfessziót”, mely arról szól, hogy semmilyen súlyos vétket nem követett el. A mérleg mellett Hórusz, Anubisz, és Thot isten áll. Hórusz és Anubisz ellenőrzi a mérleget, Thot pedig kimondja az ítéletet. A teremben tartózkodik még Ozirisz isten is. Miután a lélek tisztázta magát, megszületik az ítélet. A mérleg egyensúlyi helyzete bizonyítja az elhunyt igaz életét. Ha felmentő ítélet születik, a halott részesül Ozirisz isteni természetéből, és ő maga is Ozirisszá válik. Innentől kezdve a lélek teljes szabadságot élvez, bejárhatja a földet, és az alvilágot, időzhet a Boldog Lelkek Földjén ( elíziumi mezők), beszállhat Ré bárkájába, és átszelheti a mennyei óceánt.Ha a szív bizonyul nehezebbnek, mert lehúzzák bűnei, akkor a léleknek a Duatban kell maradnia.

 

               sirkamra_2.jpg

 

A halotti szertartás is nagyon fontos volt az egyiptomiak számára. Egyik szertartás a szájmegnyitás rítusa volt, amit a múmián a temetéskor hajtottak végre. Ezt a rítust egy sémpap hajtotta végre, aki leopárdbőrt viselt. A pap egy hajlított vasszerszám segítségével kinyitotta az múmiát megjelenítő szobor száját. A szertartás szimbolikusnak számított, célja pedig a mennyekbe vezető út megnyitása volt. A papok énekükkel az isteneket szólították meg, hogy "nyissák meg a szájat" , hogy a lélek elindulhasson az örök élet felé vezető úton. A múmiát dél felé fordították, ezután pedig a szem-pap elalvása következett, aki a lélek keresésére indult. Ezután áldozatokat mutattak be. A halott további táplálásáról, ruházkodásáról a családnak kellett gondoskodni. A sírfelszerelés gyakori tartozékai az usébtik, szolgaszobrok. Úgy gondolták, hogy a síron túl is szükségük lehet ezekre a szolgákra. A középbirodalom idején már magával az elhunyttal azonosulnak, ezt bizonyítja a rájuk írt név is.

 

A temetési szertartás nagyon fontos kellékei voltak az amulettek. Leggyakoribb a Dzsed –oszlop, ez a maradandóság jelképe volt, úgy gondolták ez Ozirisz hátgerince, ez az újjászületésnek is a szimbóluma.  Ennek párja az Ízisz-csomó, mely az istennő védelmét nyújtotta a halottnak. Az amulettek közül az egyik legfontosabb az Udzsat szem. Az alsó részén található nyúlvány a szemből hulló könnyeket jelképezte. Ez védelmezte viselőjét, és szemmel verés ellen is használták. Az Ankh is a védelmet szolgálta, és szerencsét hozott. Az új élet ígérete volt ez a szimbólum. Később amulettül szolgáltak a Hórusz fiuk is.

 

Az egyiptomi vallás a halál utáni életet, csak testi-lelki formában tudta elképzelni. Ezért arra törekedtek, hogy minél tökéletesebben őrizzék meg a holttestet. A balzsamozás folyamatát azzal kezdték, hogy az orron keresztül görbe vassal kivették az agyat, azután egy éles aithiopiai kővel fölvágták az ágyékot, és kivették a beleket. Ezeket a kiemelés után megmosták, szárították, tartósították. A belső részeket kanópusz kőedényekbe rakták. A kanópuszedények Hórusz négy fiát jelképezték. A hasüreget kitisztították, majd pálmaborral kimosták. Ezután füstölőszerekkel újra tisztították, az altestet mirhával megtöltötték, ezután újra bezárták. Majd nátronnal bevonták, és hetven napra félretették. Ezután kapja feketés színét, és a bőr rátapad a csontokra. Hetven nap után elővették, megmosták, és büsszoszvászon szalagokkal körbetekerték. Ezután még gumival bekenték, vagy gyantával impregnált vászontekercsekbe csavarták. A siker feltétele a kiszárítás volt, és a belső részek tökéletes eltávolítása. A test megsértésének elkerülésére kőkést használtak. A szívet általában a testben hagyták, néha kivették egy időre, és ilyenkor egy skarabeus bogarat raktak a helyére. Majd a testre amuletteket helyeztek, az arcra pedig maszkot tettek. Ezután koporsóba helyezték őket, ami lehetett múmia alakú is. Néha szent állatokat is mumifikáltak, és ezt is a halott mellé temették.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 92
Tegnapi: 96
Heti: 188
Havi: 1 595
Össz.: 966 872

Látogatottság növelés
Oldal: EGYIPTOMI VALLÁS (TÚLVILÁGHIT)
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2024 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »