VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

"Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." Carl Gustav Jung

                    sumerok.jpg                       

                         A SUMÉROK EREDETE

 

A legrégebbi megfejthető sumér írásos emlékek az időszámításunk előtti harmadik évezred elejéről származnak, az emberiség  „történelmi korszaka”  kb ötezer éve tart. Az uralkodó nézet szerint a sumérok az időszámításunk előtti kb negyedik évezred derekán jöttek Sumérba. Honnan és merre, nem tudják pontosan. Van olyan nézet, hogy Indiából érkeztek szárazföldi úton, és van olyan is, hogy Nyugat-Afrikából jöttek a tengeren. Ezeket az elméleteket legalább annyi érvvel lehet alátámasztani, mint amennyi ellenérvet lehet felsorakoztatni cáfolatukra. A kutatók csak annyiban értenek egyet, hogy a sumérok hegyvidékről jöttek.  Az eredeti hazájukból magukkal hozott vallásuk szerint az istenek a hegyeken élnek, és mivel az új hazában hegyet nem találtak, istenek számára mesterséges hegyekre emlékeztető templomokat, zikkuratokat építettek. A sumérok eredetéről „ faji jellegük” nem sokat árul el, vitán felül fehér bőrűek és sötét hajúak voltak. Őshazájukat nyelvük alapján nem lehet kinyomozni, biztonságosan annyit tudnak, hogy a nyelv nem sémita.

„Mintha a sumér nép valahol a kirgiz sztyeppekről származna, a legrégibb hosszú koponyájú indoeurópai és rövid koponyájú turáni népfaj érintkezési határvonalán” 

  Úgy tűnik, de a bizonyítás hiányzik.

A sumérok bevándorlása előtti Mezopotámiáról azonban többet tudnak, mint a Mezopotámiába érkezés előtti sumérokról. Ez a vidék nem volt néptelen. Ismeretlen eredetű, és nevű lakosság lakta, amely települések, eszközök és kerámiák maradványait hagyta ránk, de írást nem. Az emberi települések legrégebbi nyomait északon találták meg. A történelem előtti emberek legrégibb ismert települése Mezopotámiában Muallafat falu mellett volt a Felső-Zab alsó folyásánál. A muallafati leletek már azokból az időkből származnak, amikor Mezopotámiában befejeződött  a „ neolitikus forradalom”. Az első” kultúrréteget” amelyet már joggal nevezhetnek így, Mezopotámiában Dzsarmo településénél találták meg, időben és helyben közel Muallafathoz. Lakosai még nem ismerték az agyagedényeket, de megmaradtak képzőművészeti alkotásaik. Az időszámításunk előtti  ötödik évezred elejére helyezhetjük Hasszuna, és Szamarra településeket. Találtak itt figurális és absztrakt díszítésű kerámiákat. Ugyanebből az időből való a Mezpoptámia déli részén fekvő Eriduban levő település. Valamivel fiatalabb a halafi kultúrréteg. A legrégebbi leletek azt bizonyítják, hogy Mezopotámia már jóval a sumérok bevándorlása előtt lakott volt, az uruki és dzsemdet-naszri leletek arról is tanúskodnak, hogy Mezopotámia déli részén olyan nép élt, amelynek civilizációs színvonala magas volt, akárcsak a bevándorló suméroké. Hogy a sumérok rabszolgává tették-e, és asszimilálták őket nem tudják, annyi biztos, hogy sok mindent tanultak tőlük.  A már meglévő vívmányok átvétele a sumérok érdemeit nem kisebbíti. Hiszen a haladás alapja éppen az, hogy nem a már meglevőt találják fel újra, hanem az előző nemzedékek ismereteit és tévedéseit használják fel alkotó módon.

Dél-Mezopotámia történelem előtti idejét két korszakra osztják: a sumérok bevándorlása előttire, és a sumér korszakra. Néhány kutató ezzel nem ért egyet, és a sumérokat Dél-Mezopotámia őslakóinak tartja. Ezt a nézetet két érvvel támasztják alá: az első az, hogy az el-obeidi, uruki és dzsemdet-naszri archeológiai leletek között nincs lényeges eltérés, a második, hogy a sumér mitológiában és a hősi eposzokban sehol sem említik kifejezetten a sumérok bevándorlását az új hazába. Így Dél-Mezopotámiában az abszolút elsőség és az előző nemzedék előbb említett tapasztalatai is a suméroké lenne.

A bevándorlási elmélet, és a sumérok autochton voltának elmélete ( azaz, hogy ők Dél-Mezopotámia őslakói) hívei közötti vita a sumér probléma. Ami a régészeti leletek közötti különbséget illeti, a sumérok autochton voltának hívei azt állítják, hogy a régebbi rétegekből származó leletek a későbbiek prototípusai: azaz, ha a későbbi leleteket suméroknak tekintjük, akkor a korábbiakat is annak kell tekinteni. Ezzel szemben a bevándorlási elmélet híveinek az a véleménye, hogy ezek között a leletek között határozott különbségek vannak, és ezek a különbségek csak a el-obeidi, uruki-dzsemdet naszri kor közötti „etnikai megszakítással” magyarázató. A bevándorlás hívei sokkal találóbb érveket is tudnak felhozni a sumér mitológiából. A legrégibb a sumér költészet- hősköltészet. A görögök, indusok, germánok és más nép hőskorának kutatói kimutatták, hogy ez a kor egyidejű az illető nép vándorlásának korával. Kimutatták azt is, hogy a hőskor időben a társadalom fejlődésének azzal a fokával esik egybe, amelyet a barbárság magasabb fokának nevezünk, és hogy hősköltészet csak akkor keletkezik, amikor vándorlásuk folyamán olyan fejlettebb társadalommal kerülnek érintkezésbe, amely éppen szétesőben van. Ha ez minden ismert népnél így történt, akkor nyilván a sumérok sem kivételek. Ezek szerint  a suméroknak be kellett vándorolniuk Mezopotámiába. A sumérok bevándorlásának lehetőségét az archeológiai leletek nem zárják ki, sőt az érvek megerősítik. A bevándorlási elmélet tehát túlsúlyra jutott. Az, hogy  a sumérok autochton jellegét valló szemlélet túlsúlyba kerül-e, azt nem lehet tudni. De amíg ez nem történik meg, elfogadhatjuk olyan kutatók véleményét mint Parrot, Kramer és Lenzen, akik szerint a sumérok az időszámításunk előtti negyedik évezred derekán érkeztek sumérba.

Még egy kérdés felvetődik: a nem sémita sumérok korábban jelentek-e meg Dél-Mezopotámiában, mint a sémita akkádok? Ismereteink jelenlegi állása szerint a sumérok elsőbbsége vitán felül áll. A sumérok és a sémiták első érintkezésére a sumér hősköltészet szerint csak Enmerkar király idejében kerül sor, aki a hőskor virágkora idején uralkodott: amikor a vad sémita martu nomádok fenyegették a sumér városokat. Némely kutatók a sumérok elsőbbségét még Akkádban ( Dél-Mezopotámia északi részén) is elismerik. Szerintük a mezopotámiai sémita birodalom későbbi fővárosát BABILONT is a sumérok alapították. A táblákon megtalálták a KADINGIRRA városnevet, amely azt jelenti „ISTEN KAPUJA”. Ennek sémita neve BAB-ILLI ( ebből fejlődött ki később a bibliai Bábel, és babilon).

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 64
Tegnapi: 121
Heti: 519
Havi: 3 360
Össz.: 678 455

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A SUMÉROK EREDETE
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2017 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: medveszőlőlevél - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »