UR VÁROS FELTÁRÁSA

 

A Biblia szerint Urnak, a kaldeusok városának nevezték, és a sumér dokumentumok szerint is Ur volt a neve,

 a homokdomb pedig  amely rejtette Muqajjar. Teljesen romokban van, a zikkurat alatt ároklabirintusok, égetetlen téglából épített falak. Benne ijesztő csend. A zikkurat legfelső teraszára százharminc lépcsőfok vezet. A sumér időkben a legfelső teraszon állt Nannar holdisten temploma. Pietro della Valle, aki Urban járt 1625-ben a templomnak már nyomát sem találta. Körös-körül sivatag. Ur romjai arról tanúskodnak, hogy metropolis volt. Mutatós templomok, paloták, népes utcák és hatalmas erődítmények romjai. Úr nagy városfalán belül, legalább nyolc templom, hat palota található. A városfalak előtt két kikötő volt: a nyugati az Eufráteszen, és az északi a mesterséges csatornán. A romok feltárása több száz arab földmunkás tizenkét éves munkájának eredménye, amelyet a brit és amerikai archeológusok egyesített vezérkara irányított, élén Leonard Wolleyvel. A feltárás az 1922-1934 években végzett munka eredménye. Urt a tudomány számára az angol Loftus és Taylor fedezte fel, akik 1849-ben és 1853-ban leírták a zikkuratot. Először Campbell-Thompson kezdett ásni 1917-ben. Leonard Wolley szakemberekkel érkezett meg a Muqajjarra. Nemcsak pénze, de szerencséje is volt. A munkát a terep megvizsgálásával kezdte. Elhatározta, hogy barakkot épít, munkásokat toboroz, és betanítja őket. A támadási pont amelyet kijelölt, a zikkurat volt, és elrendelte, hogy a zikkurat mellett is ássanak. 1923. februárjáig kiásták két épület maradványait. Az egyik a sumér Nannar holdisten szentélye volt, a másik épület neve Echurszag, a Sulgi uralkodók palotája volt. A második ásatási idényben, a zikkuratot az alapokig kiásták, és annak közvetlen közelében egy nagy épületet is feltártak kazamatákkal, és monumentális portállal. Ennek neve: Nannar isten udvara. Romjai közül előkerült Nabonid király ékírásos hengere a zikkurat történetével. A zikkurat Nannar holdistennek volt szentelve, és Urnamu építtette. Kimutatták, hogy valószínűleg ő csak átépíttette. A zikkurat mélyéről olyan téglák kerültek elő, amik jelentősen régebbi időkből származtak. A régészek úgy gondolták, hogy az első dinasztia idejében épült. Valószínűleg az i.e. harminckettedik században. Ez az építmény a ma ismert legrégibb monumentális építészeti alkotás.

A harmadik, negyedik idény (1924-26), meghozta a várt eredményeket. Az ötödik idényben pedig emberi csontokat találtak. Ahol csontok vannak, ott rendszerint sírfelszerelés is van. Wolley ezeket a csontokat már 1922 tavaszán, a felszíni szemle során megtalálta, de akkor máshová vezette embereit, mivel szakképzettségük ilyen feltárásra még nem volt elegendő. Ekkor már hozzálátott velük ehhez a munkához, és 1934 februárjában fejezték be, 1850 sírt tártak fel. A sírokat nagyrészt kirabolták, feltehetőleg még az ókorban. A legrégibbekben, a felszín alatt mintegy húsz méter mélységben azonban sírberendezési tárgyakat találtak. Ezek részletes tájékoztatást adtak a sumérok temetkezési szokásairól és az életükről is. Főleg az életükről és művészetükről, egy olyan magas színvonalon álló művészetről, amit addig senki sem tételezett volna fel. Ezek közül a sírok közül Wolley tizenhatot, „ királysírnak” nevezett: a megtalált tárgyakból, feliratokból, és egyéb körülményekből arra lehetett következtetni, hogy az uralkodók földi maradványait rejtik. Némelyik sír három, négy helyiségből állt, amelyek kőből és téglából épültek. A legnagyobb sír legnagyobb helyiségének mérete meghaladta a 13×9 métert. Wolley a sírokat megszámozta, és gondos leltárt készített róluk. A 800 számú sírban, amelyben Subad királynő volt eltemetve, összesen 270 tárgyat találtak, közöttük gyönyörűen kidolgozott aranyvázákat, tálakat, poharakat, arany bikafejekkel díszített hárfamaradványokat, arany és ezüst oroszlánszobrokat. Fejét körül finoman vert aranylevelekből és hosszú szárú virágokból készített fejdísz ékesítette. A nyaka körül féldrágakövekből és gyöngyökből összerakott gazdag nyaklánc, a keze mellett kagyló alakú arany púderesdoboz, és egy másik doboz különféle színű arcfestékek nyomaival. Vele temették finom aranyból vert fülbevalóit, aranygyűrűit, egy aranyásót és kapát is.

A789. számú nagy sírban, amelyben ismeretlen király nyugodott, hasonló tárgyakat találtak, de férfiasabbakat. A púdertartók helyett itt egész fegyvergyűjtemény volt, és egy kb 60cm hosszú ezüstcsónak.

A 755 .számú sírban Meszkalamdug király feküdt. A gazdag sírfelszerelés között megtalálták a sisakját is, amit tizenöt karátos aranyból készítettek.

Az 1237. számú sírban volt a leggazdagabb sírfelszerelés, és az aranyból, ezüstből, lazuritból készült Bárány a bokorban szobor.

A legértékesebb lelet a 799. számú sírból származik: a mozaikzászló Ur városából. Ezt gyöngyházból és lazuritkövekből készítették, amelyet aszfalt tart össze. Láthatjuk rajta a sumérok életét. Tökéletes stilizálásban ábrázolja a sumér embertípusokat, öltözetüket, hangszereiket, fegyvereiket.

Oldal: A SUMÉR UR VÁROS FELTÁRÁSA
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2024 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat