Hatással vagy a világodra - avagy    hogyan teremtjük valósáágunkat        

            

 

1887-től a 90-es évekig az összes nyugati tudomány azon az elven alapult, hogy valami történik egy helyen, és ez nincs hatással a többi dologra. De most már tudjuk, hogy ez nem igaz.
A következőkben ismertetni szeretnénk három kísérletet, melyek alapjaiban rengetik meg a nyugati tudományt.

Az elsőt egy orosz fizikus, Vladimir Poponin, vezette a 90-es évek elején. Hogy ezeket a kísérleteket elvégezze, az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Poponin kísérlete azt a kapcsolatot vizsgálta, mely az emberi DNS és a körülöttünk lévő dolgok között van. A kis energiacsomagok, melyeket fotonnak hívnak, fényrészecskéknek is hívhatjuk őket. A kísérlet tehát egy üvegcsőből állt, amiből kiszívták a levegőt, azaz vákuumot hoztak létre, tehát a csőben ezáltal nincsen semmi. Viszont tudjuk, hogy valami van a csőben. Ezek nem mások, mint fényrészecskék.

Poponin tehát megmérte ezeket a részecskéket, hogy meghatározza eloszlásukat. Kitöltik-e a rendelkezésre álló teret, vagy a cső alján felhalmozódnak? Mi történik velük? A kísérletnek ez a szakasza nem meglepő eredményt hozott. Tudniillik a fényrészecskék, a fotonok eloszlása véletlenszerű volt. És pont erre számítottak. A kísérlet következő szakasza viszont nagyon érdekes volt, mert ekkor emberi DNS-t helyeztek a csőbe. Az újbóli mérések alkalmával azt tapasztalták, hogy az emberi DNS elrendezte a fotonokat. Az emberi DNS-nek közvetlen hatása van a körülöttünk lévő dolgokra.
Ez pontosan az, amit az ősi spirituális hagyományok leírnak. Tehát valami, ami bennünk van, hatással van a körülöttünk lévő világra.

 

A következő kísérlet igen látványos volt. Ez katonai kísérlet volt. Lényegében azt csinálták, hogy vettek egy emberi DNS-t, melyet szájban lévő szövetfoszlányok tartalmaztak egy önkéntestől vagy egy donortól. Ezek után a DNS-t egy olyan gépbe helyezték, amely képes megmérni, hogy hogyan hat a DNS a donorra, aki egy másik szobában volt.

Az alanyt érzelmi stimulációnak vetették alá, ami által különleges érzelmeket csalnak ki belőle, mint például öröm, bánat, félelem, düh, harag. Ezzel egy időben vizsgálták a DNS-t, hogy vajon reagál-e az alany érzelmeire. Miért is kéne reagálnia? A nyugati tudományban semmi sem támasztja alá azt, hogy a DNS és az alany valamilyen kapcsolatban állna. Viszont arra sincsen bizonyíték, hogy ilyen kísérleteket végeztek. A várt eredménynek az ellenkezőjét tapasztalták. 
Az eredmény a következő volt: az alany hullámhegyei és hullámvölgyei pontosan megegyeztek a másik szobában lévő DNS hullámvölgyeivel és hullámhegyeivel, ugyanabban az időben.

A harmadik kísérletet megint csak a 90-es évek elején végezték az Instituit of HeartMath-ban. Az úttörőnek számító kutatóintézetet Észak-Californiában alapították, ahol a szívet nemcsak úgy vizsgálták, mint egy pumpát, ami az egész testet ellátja vérrel. Amellett, hogy a szívünk pontosan ezt teszi, ez a legkevesebb, amit szívünk végez. Azt kutatják, hogy a szívünk a legerősebb mágneses mezőt generálja testünkben, és ennek a mezőnek a hatása messze meghaladja testünk határait.
Ezért megterveztek egy kísérletet, mellyel pontosan ezt az elméletet tudják tesztelni. Az eddigiekhez hasonlóan vettek egy emberi DNS mintát, ezt izolálták, aztán megvizsgáltak olyan alanyokat, akik képesek nagyon tiszta érzések kifejezésére, mint szeretet, elismerés, irgalom, düh, harag és utálat, hogy ezek az érzések mindig kéznél legyenek. Ezek után azt vizsgálták, hogy a DNS hogyan reagál ezekre az érzésekre. Azt találták, hogy az elismerésre, a szeretetre, az irgalomra és a megbocsátásra a DNS nyugodtan reagált. Ennek az ellenkezője is beigazolódott. Dühre, haragra, utálatra, féltékenységre a DNS összecsavarodott, mint egy csomó.

 

Nos, ez a három kísérlet önmagában is érdekes. Ha ezeket összerakjuk, amellett, hogy érdekes, jól elkülöníthető kísérleteket látunk, egy egész történetet mesélnek el. Ez a történet a következőképpen hangzik. Az első kísérlet, Vladimir Poponin kísérlete azt mondja ki, hogy 
- az emberi DNS közvetlenül hat a világunkra. A fizikai dolgokra, amiből áll világunk, az energia szintjén. 
- Az utolsó kísérlet eredménye szerint az emberi érzelmek képesek megváltoztatni a DNS-t, ami hatással van a körülöttünk lévő világra. A középső kísérlet szerint, melyet az Egyesült Államok hadserege vezetett, 
- a hatás ugyanaz akár ugyanabban az épületben vagyunk, akár 400 mérföldnyire a DNS-től. Nem vagyunk a tér és az idő rabjai. 
Lényegében pontosan ezt állítják a kísérletek eredményei, azaz van benned és bennem egy olyan erő, amely nem írható le a most érvényben lévő fizikai törvények alapján.

 

 

Oldal: A DNS HATÁSAI VILÁGUNKRA
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2024 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat