VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

"Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." Carl Gustav Jung

               kv_15.jpg               Mi is a nullponti mező valójában?

A világ különböző pontjain egy maroknyi tudós, válaszokat akart egy sor megválaszolatlan kérdésre. Kutatásaikkal ott folytatták a munkát, ahol a kvantumfizika úttörői abbahagyták azt, és egyre mélyebbre hatoltak.
Néhányuk újragondolta azokat az egyenleteket, amelyeket a kvantumfizikából mindig kihagytak. Ezek az energiák a nullponti mezőre vonatkoztak, a dolgok közti űrben zajló mikroszkopikus rezgések tengerére. Felismerték, hogy ha a nullponti mezőt is beépítenék az anyag legalapvetőbb természetére vonatkozó felfogásukba, akkor kiderülne, hogy Univerzumunk egész alapja egyetlen háborgó energiaóceán, egyetlen gigászi kvantummező. Ha pedig ez így igaz, akkor minden kapcsolatban áll minden mással, mintha valamiféle láthatatlan háló része lenne.
Azt is felfedezték, hogy alapvetően mi is ugyanabból az alapanyagból épülünk fel. A legalapvetőbb szinten az élőlények olyan kvantumenergiacsomagok, amelyek szüntelen energiacserét folytatnak ezzel a kimeríthetetlen energiatengerrel. Az élő dolgok is gyenge sugárzást bocsátanak ki, és ez a biológiai folyamatok leglényegesebb aspektusa. A kvantumszintű információcsere során felfoghatatlan mennyiségű információ továbbítódik az élet minden részletére vonatkozóan, a sejtek kommunikációjától kezdve a DNS szabályozásáig. Még az elménk is a kvantumfolyamatoknak megfelelően működik. A gondolkozás, az érzelmek, sőt még a magasabb szintű kognitív funkciók is az agyunkban és a testünkben egyidejűleg lüktető kvantuminformáción alapulnak. Az emberi észlelést az agyunkban és a kvantumenergia tengerében létező szubatomi részecskék kölcsönhatásai teszik lehetővé. Szó szerint együtt rezonálunk világunkkal. Ezzel olyasmire bukkantak, ami nem kevesebb mint a világunkban zajló összes információcsere kulcsa, a sejtek közti kommunikációcsere a világ egészének észleléséig. 
Mindennél alapvetőbb volt, hogy bebizonyították: létezésünk legmélyebb szintjén valamennyien kapcsolatban állunk egymással és a világgal. Kísérletekkel bizonyították, hogy létezhet egy, a Világegyetemet átjáró életerő amelyet kollektív tudatnak neveznek. 
A biológia kvantumfolyamat. A testben zajló összes folyamatot a kvantumingadozások váltják ki, és úgy tűnik, hogy a tudat és a magasabb szintű agyi funkciók szintén kvantumszinten működnek. Így arra a következtetésre jutottak, hogy a rövid és hosszú távú emlékezet valójában nem is az agyban lakozik, hanem a nullponti mezőben. Több tudós azzal érvelt, hogy az agy csupán az igazi információtárnak – a mezőnek- az adatkiolvasó mechanizmusa. Amennyiben a tudósoknak igaza van, akkor agyunk nem tárolóközeg, hanem csak vevőkészülék. 
Egyes kutatók még tovább mentek, és azt vetették fel, hogy minden magasabb rendű kognitív folyamatunk a nullponti mezővel való kölcsönhatás eredménye. Ez a fajta állandó kölcsönhatás magyarázhatja az intuíciót, vagy a kreativitást.
Ha az élőlények lényege egy mezővel kölcsönhatásban álló, és kvantuminformációk cseréjére vezethető vissza, akkor hol érünk véget mi, és hol kezdődik a világ többi része? Hol lakozik a tudatunk? A testünkbe zárva, vagy „odakint” a mezőben?
 
TÉNY:
Az anyag és az energia, vagyis a szellem elválaszthatatlan egymástól.
KÖVETKEZTETÉS:
A kvantumuniverzumban minden összefonódik egymással, és beágyazódik a mezőnek nevezett láthatatlan energiamátrixba. A mező erői hasonlóképpen befolyásolják a fizikai Világegyetem alakját, ahogyan a mágnes átrendezi a vasreszeléket. A vízcsepptől az emberi lényig soha semmilyen struktúra nem különülhet el a mezőtől, amely maga a Forrás, Minden Létező, avagy Isten.
TÉNY:
A kvantummechanika elismeri, hogy a megfigyelő hozza létre a valóságot.
KÖVETKEZTETÉS:
Meggyőződéseinkkel, észleleteinkkel, gondolatainkkal és érzéseinkkel mi magunk vagyunk  a valóság társteremtői.
 
Fénykép: Mi is a nullponti mező valójában?

A világ különböző pontjain egy maroknyi tudós, válaszokat akart egy sor megválaszolatlan kérdésre. Kutatásaikkal ott folytatták a munkát, ahol a kvantumfizika úttörői abbahagyták azt, és egyre mélyebbre hatoltak.
Néhányuk újragondolta azokat az egyenleteket, amelyeket a kvantumfizikából mindig kihagytak. Ezek az energiák a nullponti mezőre vonatkoztak, a dolgok közti űrben zajló mikroszkopikus rezgések tengerére. Felismerték, hogy ha a nullponti mezőt is beépítenék az anyag legalapvetőbb természetére vonatkozó felfogásukba, akkor kiderülne, hogy Univerzumunk egész alapja egyetlen háborgó energiaóceán, egyetlen gigászi kvantummező. Ha pedig ez így igaz, akkor minden kapcsolatban áll minden mással, mintha valamiféle láthatatlan háló része lenne.
Azt is felfedezték, hogy alapvetően mi is ugyanabból az alapanyagból épülünk fel. A legalapvetőbb szinten az élőlények olyan kvantumenergiacsomagok, amelyek szüntelen energiacserét folytatnak ezzel a kimeríthetetlen energiatengerrel. Az élő dolgok is gyenge sugárzást bocsátanak ki, és ez a biológiai folyamatok leglényegesebb aspektusa. A kvantumszintű információcsere során felfoghatatlan mennyiségű információ továbbítódik az élet minden részletére vonatkozóan, a sejtek kommunikációjától kezdve a DNS szabályozásáig. Még az elménk is a kvantumfolyamatoknak megfelelően működik. A gondolkozás, az érzelmek, sőt még a magasabb szintű kognitív funkciók is az agyunkban és a testünkben egyidejűleg lüktető kvantuminformáción alapulnak. Az emberi észlelést az agyunkban és a kvantumenergia tengerében létező szubatomi részecskék kölcsönhatásai teszik lehetővé. Szó szerint együtt rezonálunk világunkkal. Ezzel olyasmire bukkantak, ami nem kevesebb mint a világunkban zajló összes információcsere kulcsa, a sejtek közti kommunikációcsere  a világ egészének észleléséig. 
Mindennél alapvetőbb volt, hogy bebizonyították: létezésünk legmélyebb szintjén valamennyien kapcsolatban állunk egymással és a világgal. Kísérletekkel bizonyították, hogy létezhet egy, a Világegyetemet átjáró életerő amelyet kollektív tudatnak neveznek. 
A biológia kvantumfolyamat. A testben zajló összes folyamatot a kvantumingadozások váltják ki, és úgy tűnik, hogy a tudat és a magasabb szintű agyi funkciók szintén kvantumszinten működnek. Így arra a következtetésre jutottak, hogy a rövid és hosszú távú emlékezet valójában nem is az agyban lakozik, hanem a nullponti mezőben. Több tudós azzal érvelt, hogy az agy csupán az igazi információtárnak – a mezőnek- az adatkiolvasó mechanizmusa. Amennyiben a tudósoknak igaza van, akkor agyunk nem tárolóközeg, hanem csak vevőkészülék. 
Egyes kutatók még tovább mentek, és azt vetették fel, hogy minden magasabb rendű kognitív folyamatunk a nullponti mezővel való kölcsönhatás eredménye. Ez a fajta állandó kölcsönhatás magyarázhatja az intuíciót, vagy a kreativitást.
Ha az élőlények lényege egy mezővel kölcsönhatásban álló, és kvantuminformációk cseréjére vezethető vissza, akkor hol érünk véget mi, és hol kezdődik a világ többi része? Hol lakozik a tudatunk? A testünkbe zárva, vagy „odakint” a mezőben?

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 124
Tegnapi: 126
Heti: 250
Havi: 1 743
Össz.: 686 857

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A NULLPONTI MEZŐ
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2017 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: medveszőlőlevél - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »