VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

A nap szerves része volt az egyiptomi vallásnak. A világ urának a napistent tartották. Leginkább  RA, AMON RA ( jelentése: rejtett, láthatatlan) , RÉ- HARAHTI néven említik. RÉ –HARAHTI jelentése a Fényhegyen levő HÓRUSZ. Az isten eredete ismeretlen, lényege a megismerhetetlen. Mindenhol jelen van, mégis rejtett. A piramis szövegek szerint ÁMON a hermopoliszi istenek közé tartozott. Mások úgy vélik Théba istene volt.

  Úgy gondolták, hogy van egy hely ahol a nap felkel és lebukik, ez az ahet nevet viselte. Az ahet fordítása horizont.

 Rét általában sólyom fejjel, ember testel, fején fényes napkoronggal ábrázolták.

Előfordul az is, hogy kos formájában ábrázolták. Ezt láthatjuk az egyiptomi karnaki templomban. A kos a teremtőerőt  jelenti, ami a teremtésben való részvételére utal. Láthatjuk még emberi alakban kettős tollkoronával. Ez a tollkorona 7 részre van osztva, ami a tudat 7 szintjét jelenti. A beavatottak útjának 7 foka.

A nap nagyon foglalkoztatta az egyiptomiakat. A reggeli napot a skarabeus bogárral ábrázolták. Neve HEPER. A déli nap RÉ, az esti pedig ATUM nevet viselte. Úgy gondolták, hogy a mindenséget víz veszi körül, alul az ősvíz, fent pedig az égi víz.  RÉ itt teszi meg útját mindennap arany napbárkáján.

A halottak könyve szerint, a bárka néha alkonyatkor megáll, a világ szélén, ahol APÓPHISZ leselkedik rá. Máskor nyugodtan halad keresztül a halottak birodalmán. A bárka nagyon gyors, egyes iratok szerint a csillagok hajtják az égi vízen. Mások szerint Ízisz istennő és SZÉTH is a bárkán utazik.

RÉ az igazság istene, az elnyomottak védelmezője. Heti király szerint hallja, ha az emberek sírnak, ő az emberiséget őrző pásztor. Hozzá fohászkodtak, ha igazságos ítéletet szerettek volna a bíróságon. RÉ az ég ura, de éjszaka a fényt viszi el a halottak birodalmába. A régebbi iratok szerint RÉ volt a halottak bírája, de ez később OSIRIS feladata lett.

Nagyon fontos ábrázolással is találkozhatunk még, ez pedig szárnyas napkorong. Nagyon sok templomkapun láthatjuk. Néha két ureusz kígyó veszi körbe a napkorongot.

Láthatunk lótuszban ülő gyermeket is. Ez az ábrázolás a teremtésmítoszra utal, amikor az idők kezdetén az ősvízből kiemelkedett a lótusz (az élet virága), amiből aztán megszületett a nap. A nap lelke ( ba ) a főnix.

Az egyiptomi vallásban a holdnak nem igazán volt szerepe. THOT a bölcsesség istene, aki a hold megszemélyesítője.

Az egyik mítosz azt mondja, hogy HÓRUSZ bal szeme a hold, jobb szeme a nap. SZÉTHtel vívott küzdelemben megsérült a bal szeme, amit aztán THOT gyógyított meg, és lett UDZSAT. Ez a csata az újbirodalmi papirusz szerint a „ Nagy Völgyben” játszódott le. HÓRUSZ előfordul, mint gyermek, mint győztes harcos, mint király, és mint égisten is. Két szeme a nap és a hold. Azonosulhat RÉvel is, és RÁ-HARAHTI lesz belőle, ahogy már említettük.