A humán genom projekt

              

A humán genom projekt az 1980-as évek végén kezdődött világméretű vállalkozás, amely az ember valamennyi génjének összeszámlálását tűzte ki célul.

A hagyományos gondolkozás feltételezi, hogy minden egyes fehérjét más-más gén határoz meg. Márpedig az emberi szervezetet százezer különböző fehérje alkotja. Vegyük ehhez hozzá a húszezer szabályozó gént, melyek a fehérjeszintézis folyamatát szabályozzák. Az előbbieket összeszámlálva az emberi genom, azaz génkészlet legkevesebb százhúszezer génből áll, ezek huszonhárom emberi kromoszóma valamelyikében foglalnak helyet.

Kozmikus tréfa borzolta össze a tudósok kedélyét, mint oly sokszor, mikor azt képzelték, megfejtették a mindenség titkait. A genetikusokat súlyos csapás érte, mikor korábbi feltevéseikkel ellentétben azt találták, hogy az emberi génkészletet nem százhúszezer, hanem mindössze huszonötezer gén alkotja. Mint kiderült, a szükséges DNS-mennyiség több mint 80 százaléka egyszerűen nem létezik.

A humán genom projekt felfedezései megdöntötték korunk uralkodói teóriáit. Többé nem állíthatjuk, hogy a génsebészet gyógyírt jelent valamennyi biológiai gondunkra. Egyszerűen nincs elég gén, hogy magyarázatot adhatnának az emberi életműködések összetettségére.

Így méltatja a humán genom projekt meghökkentő felismerését a Nobel –díjas David Baltimore, a világ egyik legkiválóbb genetikusa.

„Hacsak nem arról van szó, hogy génkészletünk egy jelentős hányada elrejtőzik számítógépeink elől, a napnál is világosabb, hogy nem génjeink száma miatt vagyunk összetettebb szervezetek a férgeknél vagy a növényeknél… Márpedig ez az összetettség magáért beszél. Gondoljunk viselkedésmintáink kimeríthetetlen tárházára, a tudatos cselekvés emberi képességére, a környezeti változásokra történő finom ráhangolódásunkra, a tanulás és emlékezés velejéig emberi készségeire. Nos, hogy mi áll mindezek hátterében, egyenlőre nem is sejtjük.”

A humán genom projekt felismeréseinek fényében óhatatlanul át kell gondolnunk, milyen genetikai kapcsolatban állunk a bioszféra egészével. A gének immár nem magyarázzák meg, miért vagyunk a törzsfejlődés élcsapata. Mint kiderült, génjeink száma alig valamivel tér el az alacsonyabb rendű szervezetekben talált értékektől. Vegyük példának okáért a genetikai kutatás három leggyakrabban használt kísérleti alanyát, a Caenorhabditis elegansnak nevezett orsógilisztát, ezt a fonálférgek osztályába tartozó mikroszkopikus lényt, azután a gyümölcslegyet, végül pedig a kísérleti egeret.

A Caenorhabditis kezdetleges szervezete tökéletes modellül szolgál a gének egyedfejlődésben és viselkedésben betöltött szerepének tanulmányozásához. Ez a gyorsan növekvő és szaporodó élőlény pontosan kilencszázhatvankilenc sejtből áll. Egyszerű agyát nagyjából háromszázkét sejt alkotja. Kiválóan alkalmas tehát genetikai kísérletezésre. Génkészlete körülbelül huszonnégyezer génből tevődik össze.

A több mint ötventrillió sejtből álló emberi szervezet génkészlete alig ezerötszáz génnel számlál többet, mint amivel ez az alacsonyrendű, gerinctelen mikroszkopikus féreg rendelkezik a maga csekélyke ezer sejtjével.

A gyümölcslégynek tizenötezer génje van.  Eszerint a mérhetetlenül bonyolultabb szervezetű rovar kilencezerrel kevesebb génnel rendelkezik, mint a nála jóval kezdetlegesebb Caenorhabditis.

Az egerek és az emberek genomjának összevetésénél pedig kiderül, hogy nagyjából ugyanakkora a génkészletük.

 

Dr.Bruce Lipton

 

Oldal: A HUMÁN GENOM PROJEKT
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2024 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat