A SUMÉROK A FELFEDEZÉSE

 

A régi Mezopotámiában élt népek évezredek óta elfelejtett nyelvének feltámasztása halottaiból az emberi szellem legnagyszerűbb teljesítményei közé sorolható. A leletek kimutatták, hogy ékírást nemcsak az asszírok és a babiloniak használtak, hanem más népek is, főleg a kisázsiai hettiták, perzsák és az elámiak is. A kutatókat leginkább a mezopotámiai írás bonyolultsága döbbentette meg. Csak öt ék alakú jelet használtak, de ezekből megszámlálhatatlan mennyiségű kombinációt alakítottak ki. Minél régebbi volt a szöveg, annál bonyolultabbak voltak a használt írásjelek. Logikusan gondolkodva az ember pontosan az ellenkezőjét várta volna: hogy a bonyolult az egyszerűből fejlődik ki. De a leletek azt mutatták, hogy a bonyolultból lett az egyszerű. Az asszír és babiloni kutatók megdöbbentő tényeket tártak fel. Megállapították, hogy a két sémita nyelv néhány szavának töve minden kétséget kizáróan, nem sémita eredetű. Például a babiloni epinnu, „eke”, nyilvánvalóan nem sémita tőből ered, és ez valószínűleg apinnak hangzik. Honnan vették akkor a babiloniak? Átvették volna valamelyik szomszédos nem sémita néptől? Ez lehetetlen volt, hiszen az ekét az összes szomszédaiknál korábban ismerték. Akkor pedig csak valamilyen régebbi néptől vehették át. De ilyen népnek nem találták nyomát. A mezopotámiai ékírás megfejtésének első szakaszában a determinánsok és ideogrammák felfedezése azt jelentette, hogy kettévágták az egyes írásjelek többértelműségének „ gordiuszi csomóját ”. A részletesebb kutatás szakaszában egészen váratlan meglepetést hozott, mivel ezek a jelek a szótag szerinti olvasásnál mást jelentettek, mint determináns vagy ideogrammaként, ezért a babiloni nyelvben  nyelvi szempontból idegen elemként jelentkeztek. A babiloni nyelv tehát az írással együtt más nyelvből vette át ezeket. Ráadásul nem sémita nyelvből. Az ókori Mezopotámia kutatóinak tábora megoszlott. Egyesek zavartan hallgattak, mások meg feltették a kérdést. „ Akkor milyen nép élt Babilóniában a babilóniaiak előtt?

Jules Oppert így felelt:  „ A SUMÉROK „

Jules Oppert ( 1825-1905) hamburgi születésű volt. Antiszemitizmusa miatt elhagyta Németországot, és Franciaországba ment. A reimsi egyetemen elvállalta a német nyelv lektori állását, és az asszír nyelvet tanulta. Hamarosan asszírológus lett. A sumérok kifejezést először 1855-ben használta. Abban az időben mikor ezzel előhozakodott, a sumérok létezéséről egyetlen ismert archeológiai  bizonyíték sem állt rendelkezésre. Csak érthetetlenül bonyolult ékírásjelek, néhány asszír-babiloni szó nem sémita eredetű töve, ellentmondások az ékírásjelek jelentésében.  Azok a kutatók akik egyetértettek, nem voltak hajlandóak másnak elismerni, mint hipotézisnek. Oppert egyedül maradt felfedezésével. Ekkor Hormuzd Rassam (1826-1910) kiásta Ninive romjaiból egy írnokiskola maradványait, és annak polcain nagy mennyiségű ékírásos táblát talált. Az egyik oszlopban a használati tárgyak újasszír elnevezései szerepeltek, a másik oszlopban pedig ugyanezeket egy ismeretlen ősrégi nyelven tüntették fel. Sehol sem szerepelt, hogy ez a suméroktól származott, Oppert mégis diadalt aratott. De miért nevezte ezt a nyelvet sumérnek?  Erre is feleletet adott.

„ A régi babiloni uralkodók „ SUMÉR ÉS AKKÁD „ királyainak nevezték magukat. Akkád annak a vidéknek a földrajzi neve, amelyet sémiták laktak. Sumér, Babilonia nem sémita lakosságú vidékének elnevezése. Ezért Babilonia nem sémita lakosságát suméroknak, nyelvüket pedig sumér nyelvnek nevezhetjük.”

 

De ha ez igaz, hol vannak a sumér városok romjai, egyetlen sumér szobor,egyetlen sumér felirat? 

 

           Ekkor volt Chocquin Sarzec( 1837-1901) 18 éves, aki  elhatározta, hogy diplomáciai pályára lép. Egyiptomban ajánlottak neki állást.  1887-ben kinevezték konzulnak Baszrába. J. Asfar azt tanácsolta neki, hogy gyűjtsön régiségeket. Azt mondta tudomása van a Tello-dombról amely kincsesháza az efféle dogoknak. A negyedik nap reggel Sarzec egy ovális halom vizsgálata közben felfigyelt egy kolosszális szobor töredékére. Párizsból szakirodalmat kért. Ekkor felkérte a párizsi külügyminisztériumot, hogy a török kormánytól kérjen engedélyt az ásatásokhoz. 1887. március ötödikén Tello lejtője alatt felállította a sátrát. Segítséget is kapott a Louvre konzervátorát Léon Heuzeyt. A dombot zónákra osztották, szondákkal módszeresen átvizsgálták, és a leleteket a helyszínen tartósították. Sarzec tellói leleteti különlegesebbek voltak, mint amelyeket addig Mezopotámia földjén feltártak. Szobrok, vázák, ékírásos táblák, de teljesen szokatlan típusúak. Az első szobrot 1880 januárjában ásta ki. Dioritból készült, és majdnem életnagyságú férfit ábrázolt. Hosszú sima köpenyben keresztbe tett kezekkel, de hiányzott a feje. Ezután egy fejet ásott ki, ez fekete dioritból volt, és sapkás férfit ábrázolt, sapkája turbánra emlékeztetett. Ezután megint kiásott egy fej nélküli szobrot, melynek köpenye tele volt ékírásos jelekkel. Ezután még következtek szobrok, de ezek nem hasonlítottak azokhoz, amelyeket, addig ismertek, és régebbiek voltak. Az ábrázolt személyek arca mintha simára lett volna boroltváva, míg a babiloniai szobrok szakállt viseltek. A feliratok is különböztek a babiloniak írásától. A feliratokat Párizsba küldték. A szakembereknek nem volt könnyű dolguk.  A legrégibb írás állt előttük. Ebből megtudták, hogy a szobrok,  melyik királyt ábrázolják. Sehol sem nevezték magukat „ Sumér és Akkád „ királyainak. Csak  a városállam  Lagas ensinjeinek ( papkirályoknak). Tehát nyilvánvaló Sumér és Akkád egyesítése előtt, és biztosan az eddig ismert legrégebbi babilóniai királyok előtt uralkodtak. A kutatók uralkodásukat i.e. 4000 tették. Tello dombjai egy sumér város romjait rejtették.

1890. januárjában Peters a Niffar dombon kezdett ásni. A kiásott terasz amelyre expedíciója alkalmával táborát állította, Enlil isten nippuri templomának tornya volt. Százszámra talált vázákat, szobrokat, és 5000 táblát. A leleteket Amerikába vitette, és többé nem tért vissza Mezopotámiába. Ezután J.H. Haynes kezdett ásni Nippurban, és 600 sírt és szarkofágot, több mint ezer pecséthengert, több száz szobortöredéket ásott ki. Kiásott egy nippuri írnokiskolát, palotát és egy kereskedelmi negyedet, egy templomot, és két szentélyt és egy zikkratot. Az ásatások kimutatták, hogy a babiloniak  a zikkuratokat a suméroktól vették át. Azt, hogy a sumérok miért építettek ilyen zikkuratokat nem tudni. Amikor a tudósok fordítani kezdték a Lagasból, és Nippurból származó feliratokat megtudták a régi Sumér városainak nevét.  Ilyen például : Urnamu, Úr, Uruk, Larsa, Suruppak, Adab. Uruk a bibliai Erech ,ahol a hős Gilgames uralkodott.

1904-ben V.Scheil francia archeológus átkutatta az Abu-Haba dombot, és azonosította az ősi Sipparral. Koldewey 1902-ben Biszben ásott és megtalálta Barziba romjait. E.J. Banks 1904-ben átvizsgálta a Biszmaja-dombot, és megtalálta Adab romjait. Pietro della Valle a 17. században felkereste a Muqajjar-dombot de nem tudta, hogy annak mélyén Úr város romjai rejtőznek. Loftus és Churchill ástak a Varka-dombon, amit az asszírológusok  Urukkal azonosítottak. Koldewey 1902-ben ásott a Fara-dombon, ami Suruppak város romjait rejtette. Úr város romjait végül Leonard Wolley (1880-1960) tárta fel. A munka tizenkét éven át tartott, és több száz arab földmunkás dolgozott az archeológusokkal. Feltártak a zikkurat közelében egy nagy épületet kazamatákkal. Neve” Nannar isten udvara” . 1927-ben emberi csontvázakra akadtak. 1934 februárjában fejezték be a sírok feltárását, összesen 1850-et. A legrégibb sírokban sírberendezési tárgyakat találtak. Ezek közül tizenhatot „ királysírnak”- nak nevezett. A 800.számú sírban, összesen 270 tárgyat találtak, közöttük aranyvázákat, tálakat, poharakat, arany és ezüst ékszereket.

 

 

Oldal: A SUMÉROK FELFEDEZÉSE
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2024 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat