VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

                               Placebohatás: mit tesz a hit

Minden medikus hall arról, ha csak futólag is, hogy az elme kihat a testre. Némelyek ugyanis már attól is jobban lesznek, ha azt hiszik, hogy gyógyszert kapnak. Mikor cukortablettát nyeletnek velük egy-egy kísérlet kontrollcsoportjában, javulásukat placebohatásnak nevezi az orvostudomány. Azért üdvözlöm e hatást, mert a test-tudat kölcsönviszony bámulatos képességeit igazolja. A hagyományos orvostudomány ugyanakkor rövid úton elintézi a kizárólag lelki alapú placebohatást, s rossz esetben kuruzslókról, jó esetben hiszékeny páciensekről beszél. Pedig óriásit tévednek.  Az orvosoknak nem lenne szabad semmibe venniük elménk hatalmát. Le kellene mondaniuk ama tévképzetről, hogy a szervezet eredendően ostoba, vak anyag, s külső beavatkozásra van szükségünk egészségünk helyreállítása érdekében. Úgy vélem, az elme szerepének firtatását nem csupán a dogmatikus gondolkodás okán, hanem anyagi megfontolásokból hanyagolta el eddig az orvostudomány. Mert hiszen ha az elme képes egymagában gyógyítani, ugyan mi szükség akkor doktorokra, vagy ami ennél is fontosabb, gyógyszerekre? Sajnálattal értesültem arról a közelmúltban, hogy a gyógyszergyárak ki kívánják küszöbölni a tesztelés folyamatából a placebohatást mutató kontrollcoportokat. Nyilván zavarja őket, hogy a cukortabletta ugyanolyan hatásos lehet, mint az összekotyvasztott, méregdrága gyógyszerek.

Vizsgálatok bizonyítják, hogy a placebohatás olyan betegségeknél is bevált, mint az asztma vagy a Parkinson-kór. Leginkább mégis a depresszió kezelésében vezet. Olyannyira, hogy Walter Brown, a Brown University School of Medicine pszichiátere egyenesen placebotablettákat javasol enyhe vagy mérsékelt depresszióban szenvedő betegek kezelésére.

Noha sok orvos tud a placebohatásról, az öngyógytás  szempontjából csak kevesen veszik figyelembe. Ha a pozitív gondolkodás gyógyíthat, gondolják el mennyi galibát okozhat a negatív gondolkozás. Amikor a pozitív várakozás javít az egészségi állapoton, placebohatásról beszélünk. Fordított esetben, mikor negatív gondolatok károsítják az egészséget, e hatások összességét nocebohatásként emlegetjük.

Az orvoslásban a nocebohatás ugyanolyan elemi erejű lehet, mint pozitív párja. E tényt tartsák mindig szem előtt, valahányszor orvosi rendelőbe lépnek. Szavaikkal és viselkedésükkel az orvosok letörhetik pácienseik reményeit. Nem kellemesek az efféle kijelentések sem: „ Magának mindössze fél éve van hátra.” Aki elhiszi doktorai károgását, saját halálos ítéletét írja alá.

A Discovery Health Channel 2003-as műsora a placeboval foglalkozott. Egyik legmegrázóbb részében egy nashville-i orvost szólaltattak meg. Clifton Meador három évtizede töpreng a nocebohatáson. 1974-ben volt egy betege, Sam Londe, egy nyugdíjas cipőkereskedő, akinél az orvosok nyelőcsőrákot állapítottak meg. Ezt a betegséget akkoriban halálosnak tartották. Londe-ot kezelték ugyan, de valamennyi orvosa „tudta”, hogy a betegsége kiújul. Senkit sem lepett meg ezért, hogy néhány hónappal a diagnózis felállítása után meghalt. Akkor lepődtek csak meg, amikor a beteget felboncolva a boncnokok alig találtak rákos daganatot a szervezetben, annyit semmiképpen sem, hogy megölje.

Meador a következő szavakkal összegezte az esetet a Discovery Health Channelnek: „ Rákban halt meg, de nem a ráktól.”

Bizony a betegeknél, az orvososok, szülők és a környezet letörhetik a beteg reményét, mikor azt sulykolják belé minden szavukkal, hogy tehetetlen a sors rendelésével szemben.

DR.BRUCE LIPTON

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat