VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

"Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." Carl Gustav Jung

A fiatalság titka? A meditáció pozitív hatásai

                                       buddhista-meditc3a1cic3b3.jpg

  

Növekvő kognitív teljesítmény és emocionális jóllét, javuló fizikai állapot és fejlődő empátia már napi 20-30 perc gyakorlással – nem sarlatánok, hanem a legújabb tudományos kutatások ígérik.

Az elmúlt években, valószínűleg az fMRI térhódításának is köszönhetően, rengeteg színvonalas kutatás vette górcső alá a különböző meditációs gyakorlatok hatását a kognícióra, viselkedésre, az agyi plaszticitásra, a fizikai és az érzelmi egészségre, illetve kezdte feltárni ezek hatásmechanizmusát – írja a New ScientisbenMichael Bond.

Az egyik legnagyobb tudományos kutatás, amelyet a meditációval kapcsolatosan indítottak, a Kaliforniai Egyetem Agy- és Elmekutató Központjának Shamatha projektje. Mint Clifford Saron, a vizsgálatsorozat vezetője a New Scientistnek elmondta: nem szükséges hinnünk a spiritualitásban vagy a buddhizmusban ahhoz, hogy profitáljunk a meditációból – elég, ha a gyakorlásunk eredményét megtapasztaljuk.

Gondolkodási képességek

A projekt első tudományos eredményei, amelyek a meditáció figyelmi képességet növelő hatásáról számolnak be, a Psychological Science című szakfolyóirat 2010. júniusi számában jelentek meg: ahogy a kísérleti alanyok előrehaladtak a gyakorlásban, úgy fejlődött megfigyelőképességük pontossága és úgy vált számukra egyre könnyebbé, hogy hosszú ideig koncentráljanak egy-egy feladatra. Márpedig a figyelem fókuszálásának képessége mindenki számára fontos, és minden feladat, munka végrehajtásakor jól jön. Sőt, mint arról korábban már beszámoltunk, ez a képesség a boldogság kulcsa is. Egy másik kutatás, ami a meditáció figyelmi képességeket növelő hatásáról számol be, arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyakorlott meditálók nem pusztán pontosabban, de gyorsabban oldják meg a feladatokat (Antoine Lutz, Journal of Neuroscience).

Amishi Jha és munkatársai a kognitív képességek növekedésének okát abban találták meg, hogy a meditációs gyakorlat növeli a munkamemóriát. Eredményeiket tavaly publikálták az Emotion című folyóiratban. A kutatók szerint az így kifejlesztett képességek olyanok, mint a jól edzett izom: sok különböző célra használható az ereje.

 

Érzelmi állapot

Szintén az Emotion-ben jelenik meg a napokban a Shamatha projekt második publikációja, amely arról számol be: a meditáció következtében javul szociális és érzelmi életünk, mivel hatására kevésbé szorongunk, tudatosabbá válunk érzelmeinkkel kapcsolatban, és képessé válunk jobban kontrollálni azokat. Megtanuljuk anélkül szemlélni a bennünket érő impulzusokat, hogy kénytelenek lennénk feltétlenül intenzív érzelmi reakciót adni rájuk – ezt fMRI-vizsgálatok is igazolják: Julie Brefczynski-Lewis és csapata úgy találta(Proceedings of the National Academy of Sciences), hogy meditálók amigdalája kevésbé jön ingerületbe zavaró ingerek hatására. Ráadásul a meditálók együttérzése és empátiája is fokozódik – ezt szintén alátámasztják fMRI-s eredmények (NeuroImage, vol47, p1038).

Fizikai egészség

Több vizsgálat is hatékonynak találta a meditációt étkezési zavarok, szenvedélybetegségek, pikkelysömör, depresszió és krónikus fájdalom kezelésében. Fadel Zeidan és munkatársai például tavaly publikálták eredményeiket(Journal of Pain), miszerint meditációval lehetségessé válik kontrollálni a fájdalomra adott emocionális reakciót és csökkenteni a stressz-választ. A kísérleti alanyoknál az eredmények napi 20 perc gyakorlás után jelentkeztek – már a harmadik napon! Zeidan egy másik vizsgálata azt bizonyította be, hogy a kognitív teljesítmény javulása is bekövetkezik hasonlóan rövid napi gyakorlás révén (Consciousness and Cognition, vol 19, p 597). Ehhez azt is hozzáfűzik a kutatók, hogy természetesen minél többet gyakorolunk, annál erőteljesebb az eredmény.

A Psychoneuroendocrinology című szaklapban a közeljövőben fog megjelenni a Shamatha projekt egyik legmeglepőbb eredménye: a rendszeres meditálás növeli a telomeráz enzim aktivitását, azaz véd a sejtek öregedése ellen! (Többek között a telomeráz megismeréséért kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat 2009-ben Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak

A meditáció fájdalomcsökkentő, akár a morfium

 

Első alkalommal igazolja vizsgálat, hogy a meditáció valamivel több mint egy órányi gyakorlása jelentősen csökkentheti a fájdalmat, csakúgy mint az agy fájdalomért felelős részének aktivitását - magyarázta Fadel Zeidan az Észak-Karolinai Wake Forest Egyetem orvosi központjának kutatója.

 

A Journal of Neuroscience című amerikai tudományos folyóiratban idézett tanulmány szerint a szakemberek a fájdalom intenzitásának 40, a fájdalomhoz kapcsolódó kényelmetlenség érzete 57 százalékkal csökkent a meditáció révén.

A kutatók úgy vélik, a meditáció akár ugyanolyan fájdalomcsillapító hatással bírhat, mint a morfium vagy más fájdalomcsillapító szerek, amelyek gyakorta 25 százalékkal csökkentik a fájdalom intenzitását.

A vizsgálatban 15 olyan önkéntes vett részt, akik korábban soha nem végeztek a meditációt. A résztvevők négy alkalommal húsz percet gyakorolták a légzés ellenőrzésével és az érzelmek, gondolatok lecsendesítésével járó meditációt.

A gyakorlatok előtt és után mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) segítségével megmérték az alanyok agyi aktivitását. A résztvevők lábára egyfajta melegítő-fűtő eszközt erősítettek, amely 48 Celsius-fokot sugárzott. A legtöbb ember fájdalmasnak ítéli meg öt perc múltán. Az MRI-vizsgálat a meditáció után a résztvevőknél azt mutatta, a gyakorlat csökkentette a fájdalomérzetet - fejtegette Fadel Zeidan.

meditáció jelentősen csökkentette az agyban a szomatoszenzoros kéreg aktivitását is, ez az a terület, amely kulcsszerepet játszik a szervezetben jelentkező fájdalom lokalizálásában és az intenzitás felmérésében.

A meditáció pozitív hatásai közt nem ismeretlen a fájdalom és a stressz csökkentése:2009-ben Magyarországon járt dr. Prof. Jon Kabat-Zinn, az Amerikában és Nyugat-Európában elismert és népszerű meditáció és relaxáció oktató, aki 1979-ben alapította a Massachussetts-i Egyetem Orvosi Központján belül működő Stressz Csökkentő Klinikát, ahol 30 éve alkalmazzák az általa összeállított „MBSR” programot. (Mindfulness Based Stress Reduction: tudatos figyelmen alapuló stressz csökkentés).

Nem Kabat-Zinn az egyetlen azonban, aki a keleti filozófiát, annak egyik alapját kutatja - pozitív hatása miatt a meditációról meglehetősen gyakran publikálnak tanulmányokat. Ennek köszönhetően, most már tudjuk, hogy a rendszeres relaxációs gyakorlatok jó hatással vannak a kognitív teljesítményre, a fizikai állapotra, a viselkedésre, az agyi plaszticitásra, a fizikai és az érzelmi egészségre és az öregedésre is. A pozitívumok sokassága miatt két harvardi kutató egyszerűen "a boldogság titkának" nevezte a meditációt.   

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 69
Tegnapi: 189
Heti: 636
Havi: 2 481
Össz.: 667 032

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A FIATALSÁG TITKA MEDITÁCIÓ
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2017 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: fehér mágia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »