VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

"Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." Carl Gustav Jung

                                        wolley_4.jpg

                      A SUMÉROK MŰVÉSZETE

 

A sumér az alkotó emberek népe volt. Szobrászaik, festőik, vésnökeik, ötvöseik és építészeik művei bizonyítják. A sumér költemény ha nincs lefordítva, nem érthető, a matematikai vagy műszaki találmány szakszerű magyarázatra szorul. De a sumér szobor vagy épület, mintha egy antik, reneszánsz vagy modern mű lenne. A sumérok első képzőművészeti alkotásai az időszámításunk előtti negyedik évezred második felének elejéről származik. A világ képzőművészetének története nem a sumér művészettel kezdődik, ez csak egy új fejezete kezdetét jelenti, amelyben már a történelemből ismert népek művészetéről van szó, és amelyben Egyiptomot is Sumérral egyenértékű hely illeti. Amit a sumér képzőművészetről ma ismerünk, az töredékessége ellenére is mind mennyiség, mind színvonal tekintetében csodálatra méltó. A sumér műemlékek százai a legigényesebb mai mértékek szerint is jó átlagnak számítanak. A sumér képzőművészet a történelem előtti kor mélységeiből meglepő hirtelenséggel bukkant fel, és ért el meglepően magas színvonalat. Úgyszólván ezer éven át tartotta magát, egészen addig a katasztrófáig, melynek  a sumér nép áldozatául esett. A művészet akkor sem pusztult el, folytatódott a babilóniaiak és az asszírok műveiben. Amikor a sumérokkal Mezopotámiában találkozunk, a művészi alkotás terén az első lépéseket már régen megtették, valószínűleg még a régi hazájukban és az új hazájukba vezető úton. Mezopotámia a sumérok bevándorlása idején nem volt teljesen sivatag. Folyói és lagúnái mentén ismeretlen eredetű és nevű népek éltek, akik a „neolitikus forradalmon” már régen túljutottak. Fő anyaguk az agyag, a nád és a természetes festékanyag volt. Legrégibb és általunk is ismert művészi alkotásuk az agyagedények plasztikus és színes ornamentikájú díszítése. A sumérok absztrakt és realista festészete legalább annyira művészi. Ez a művészet az  i.e. ötödik és negyedik évezred fordulóján érte el csúcspontját, amikor a sumérok Mezopotámiába érkeztek. A leletek azt bizonyítják, hogy azokban az időkben a „ művészek már kihaltak”, a sumérokra mégis felfedezésként hatott, és ki tudták válogatni az alkotások közül a legértékesebbeket, és fel tudták használni saját alkotásaikhoz. A régi mezopotámiai és a sumér művészet összekapcsolásából Sumérban új művészet jött létre, amely az Eufrátesz és Tigris között élő népek irányzatát három évezredre meghatározta. Az agyag volt az amiből a sumérok valóra tudták váltani képzőművészeti elgondolásaikat. Agyagból készítették a használati tárgyakat, a munkaeszközeiket, agyagból építették házaikat, templomaikat, és agyagból készítették a szobrokat. Kerámiáik egyszerűek voltak. A gazdagabb ornamentikájú díszítést értékesebb anyagból, kőből és fémből készítették. Agyagplasztika aránylag kevés maradt. Ezek kis agyagplakettek, melyeket a mitológiából és az életből vett különféle motívumok díszítenek, az alakok ábrázolása mindig realisztikus. A legjobb közülük a „Szoptató anya és a Bárányt vivő fiú”. Az összes későbbi „Madonnák és Pásztorok” prototípusai. Az agyagfigurák közül ami kiemelkedően magas színvonalú, az Urból származó „Istennő áldozati vázával”. A suméroknál az írás anyaga is agyag volt. Agyagba nyomták a levelek küldői pecsétjeiket. Sok pecsétet ismerünk, sok pecsétnyomót és még több pecséthengert. Ezek a mezopotámiai művészetnek az ósumér időktől egészen az újbabilóniai időkig egyik legfigyelemreméltóbb ága volt. A legrégibb pecséthengerek az i.e. negyedik évezred végéről származnak. Némelyiken stilizált növények és díszítések vannak ( köztük meander és kereszt), másokon szépen kidolgozott állatok, főleg bivalyok és antilopok. Vannak amelyek minden részletre kiterjedően illusztrálják a mezopotámiai mitológiát, realizmusuk folytán pedig a növény és állattant. Megtalálható rajtuk minden isten és hős. Az istenek közül leggyakrabban Anu és Inanna, a hősök közül Gilgames és Enkidu. Szárnyas és szárnytalan oroszlánok, embertestű madarak, földi és égi bikák. Ábrázolnak istentiszteleti jeleneteket, vadászati és csatajeleneteket, építmények alapkőletételét.

A föld másik ajándéka amit a sumérok használtak, az aszfalt volt. Szobrokat készítettek belőle, főleg nőalakokat. Az aszfaltot kötőanyagnak is használták mozaikábráknál, leghíresebb az Urban talált Mozaikzászló. Kép nagyon kevés maradt ránk. Mariban talált leletekig, csak sumér rajzok, például az” Entemen Ezüst vázája”, amelyen orszlánokat, szarvast, és az Imdugud mitikus madarat ábrázoló rajzok vannak. Mariban azonban falfestményeket találtak, Zimrilim király palotájában. Ezeken szintén találunk emberfejű szárnyas oroszlánokat, papokat akik hosszú kockás köpenyt viselnek, halászt akin kékes szoknya és sárga köpeny van. A sumér művészetek alkotásai eddig csak színek nélküliek voltak, a Mariban talált freskók viszont színesek. A négyfelé ágazó áramlat, amely a szent edényből ered, és amely a bibliai Paradicsom négy folyójára emlékeztet. A fantasztikus madarak, amelyek egy stilizált fa körül állnak őrt, mintha a kerubokat látnánk a Paradicsomba, hogy megakadályozzák a kertbe és az élet fájához való belépést. A Genezis könyve első fejezeteinek mezopotámiai elemeihez aligha lehetne jobb illusztrációt találni. A festmény keretét sok tekervényből álló spirál díszíti. A Hagia Triada szarkofágok spirálövei egyeznek azzal a díszítéssel, amelyet Mariban fedeztek fel. De melyik az eredeti. A Biblia első könyve fél évezreddel későbbi időkből származik.

                               wolley_3.jpgwolley_2.jpg

 

A sumér aranyműves-művészetben a bikák mellett leggyakrabban bakokkal és kosokkal találkozunk. Ezek az állatok a suméroknál a termékenység jelképei voltak, a bika pedig az erőt képviselte. Úgyszolván kivétel nélkül bokorral vagy fa mellett ábrázolták őket. A kutatók a fában az élet jelképét látják, amiről a sumér mitológiában és a Bibliában is (Élet Fája) említés történik, a bokros jelenetben viszont annak a " bokorban a szarvánál fogva fennakadt kosnak" előképét látják, amelyet a Biblia szerint Ábrahám áldozott fel Istennek Izsák fia helyett. A hasonló témákkal foglalkozó művek közül még két szobor méltó a kiemelésre, a " BAK A BOKORBAN", és a "BAK AZ ÉLET FÁJÁN", amelyeket Woolley talált meg, a "Halál nagy gödrében". Az alig 60cm nagyságú állat feje és lábai vertaranyból vannak, hosszú szőre stilizált ezüstlemezből, szarvai, és szemei kék lazuritból. A virágos fa meg a bokor ismét aranyból, a talpazat ezüstből, lazuritból. Ez a két kis szobor évezredeken át feküdt egymás mellett az Eufrátesz partján lévő homok alatt.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 39
Tegnapi: 189
Heti: 606
Havi: 2 451
Össz.: 667 002

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A SUMÉROK MŰVÉSZETE
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2017 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: fehér mágia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »