VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

                         HÓRUSZ KÖVETŐI

„ Amikor üzenet érkezik az égből, azt Heliopoliszban meghallják.”  áll az óegyiptomi leydeni papiruszban. Történeti adatok szerint egyes időszakokban nem kevesebb mint 12000 pap állt a Benben templom szolgálatában, ahol a titokzatos gúla alakú követ őrizték, amely a legenda szerint az égből hullott alá.

A halottak könyve így ír róla: „ Nézz csak fel Heliopolisz csillagos égboltjára”. A Heliopoliszi főpapot, „ Főcsillagásznak” titulálták. Szoros kapcsolat fűzi Heliopoliszhoz az olyan építményeket is, mint a Nagy Piramis és a Szfinx, amelyek precíz csillagászati számításokra épülnek.

 Az egyiptológusok mégis ragaszkodnak álláspontjukhoz, hogy a heliopoliszi papok „félvad” emberek voltak és, hogy vallásuk nem volt egyéb, mint valamiféle zagyva „égkultuszba”  csomagolt primitív babona. Az ellenkező véleményt képviselők szerint a heliopoliszi templom, csillagászati megfigyelőhely volt, amelyet tudósok terveztek, alakítottak ki, és szereltek fel, mégpedig kizárólag tudományos célokra. A komplex, a végsőkig kifinomult csillagászati sajátosságokat mutató gizai piramisok és a Szfinx, amelyek földrajzilag Heliopolisz közelében helyezkedtek el, és a heliopoliszi papság irányítása alatt álltak, igazolja az obszervatórium elméletet. Mégsem biztos, hogy a vallási kultusz pusztán a „ titkos tudomány” művelésének álcázására szolgált. Mások úgy vélik lehet, hogy Giza és Heliopolisz tudósai szigorúan tudományos módszereket alkalmaztak, vizsgálódásaik azonban nem korlátozódott a csillagászatra. Az asztronómia valódi jelentőségét annak vallási és spirituális összefüggései adták számukra, céljuk pedig az emberi lélek főnixhez hasonlatos újjászületésének tudományának megszerzése volt. Az ókori szövegek szerint a halál utáni élet kutatása már az „Első Időben” évezredekkel az első fáraódinasztia megjelenése előtt megjelent Egyiptomban, és kezdettől fogva bizonyos félisteni lények titokzatos csoportjával kapcsolódott össze, akiket  „SEMSZU HOR”- nak azaz HÓRUSZ KÖVETŐINEK hívtak. A hagyomány úgy tartja róluk, hogy ők voltak Heliopolisz alapítói, „ AZ ÉGI MISZTÉRIUM TANÍTÓMESTEREI”. Emblémájuk a sólyomfejű Hórusz isten, Ozirisz és Ízisz isteni gyermeke.

Hórusz számos különböző tartalmat képvisel, legfontosabb a nap. A nap megjelenítőjeként a heliopoliszi kultuszban ATUM figurájával olvad össze, így alakul ki RÉ, a napisten összetett figurája, akit embertestű, sólyomfejű alakban ábrázolnak, feje felett ágaskodó kobrával, az Ureusz kígyóval, és a napkoronggal. A későbbi időkben Ré –a nap- alakjában tisztelték Hóruszt és Atumot, ez volt az oka, hogy az ősi város Heliopolisz azaz a NAP VÁROSA nevet adják.

Hórusz története Ozirisz feltámadásának története. A beavatott története, aki sorra kiállja a halál próbatételeit, hogy apja testrészeit egybegyűjtse, és diadalmasan új életre keltse. A mítosz elmeséli, miképpen uralkodott az „ ELSŐ IDŐBEN”  Ozirisz isten Egyiptom királyságában, amelyet a kozmikus rend alapján építettek fel. Élete virágjában ölte meg őt irigy testvére, Széth. Hórusz aki elégtételt vett Széthen, helyreállította atyja földi királyságát. Mágikus cselekedeteivel biztosította apja lelkének örök életét a mennyben. Ozirisz mint a „DUAT URA „ támadt fel, és az idők végezetéig uralkodik ott. Ítélkezve a halottak felett.

Ez az archetipikus mítosz képezte az ókori Egyiptom istenkirályai, a fáraók uralmának alapját. Életükben mindegyiküket  „HÓRUSZ KIRÁLYKÉNT” tisztelték, aki halála után a mennyekbe emelkedik, hogy csatlakozzon Oziriszhez, sőt maga is Ozirisszé váljon. A fáraók tehát életükben közvetlenül Hórusz istennel, halálukban pedig Ozirisszel azonosították magukat, és egyúttal Rével, a napistennel is, akit a piramisszövegek így említenek.

„ HÓRUSZ MŰVE, ÖLELÉSED MINDEN ISTENT BEBORÍT”.

Ezeket az eszméket a „ HÓRUSZ KÖVETŐINEK” nevezett csoport terjesztette, akik Heliopoliszban, a Benben-kő és a Bennu-madár megjelenésének helyére telepítették székhelyüket, az ókori Egyiptom első szent birtokára, ahol a piramisszövegek legrégebbi gyűjteményét összeállították.

Az edfui feliratban említett „ BÖLCSEKHEZ” , avagy „ÉPÍTŐ ISTENEKHEZ” hasonló módon Hórusz követői is az „ Egyiptom isteni eredetéről” és e föld szent rendeltetéséről szóló tanítás hordozói voltak.

„ E megszentelt birodalom, jámborságáért cserébe egyedüliként részesült abban a jutalomban, hogy az istenek kegyeskedtek földjére lépni”.

A tudósok rájöttek, hogy a „ SEMSZU HOR”  kifejezésben a Semszu ( követő) szó alatt nem a társaságot, kíséretet kell érteni. Hórusz követői pontosan azt jelenti:

„AZOK ,AKIK HÓRUSZ ÖSVÉNYÉN JÁRNAK”.

Ezt a Hóruszi utat máshol a „NAP ÚTJÁNAK , RÉ ÖSVÉNYÉNEK” nevezik a források. Elképzelhető, hogy megnevezésük egyúttal utalás az égbe vezető titkos ösvényről szóló legendás tudásukra, és arra, hogy a tanítók lévén ezt a tudást másoknak is át tudták adni, ahogy azt a piramisszövegek is elárulják a beavatottaknak.

„ HÓRUSZ KÖVETŐI MEGTISZTÍTANAK TÉGED, ÉS ELÁRULJÁK NEKED A MENNYBE EMELKEDETT VARÁZSIGÉJÉT”.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat