VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA

"Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." Carl Gustav Jung

Így módosítja a meditáció az agy szerkezetét

                     medi_33.jpg

A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez.

Aki kipróbálja a meditációt, már rövid távon élvezheti kedvező hatásait: a kiegyensúlyozottságot, a nagyobb nyugalmat és vitalitást, valamint a kisebb alvásigényt. A fizikai hatások is már néhány hónap alatt megtapasztalhatók: többek között normalizálódhat a vérnyomás, vagy javulhat az emésztés. De azzal kapcsolatban, hogy igazán hosszú távon, évek, évtizedek alatt hogyan hat a meditálás a testre és a lélekre, a közelmúltban kezdtek el megjelenni az első eredmények.

A meditálók agykérge tekervényesebb

Az amerikai Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma évek óta kutatja a meditációnak az agyszerkezetre gyakorolt hatását. Legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a hosszú ideje meditálók agyában megfigyelhető-e bármiféle eltérés a nem meditálókéhoz képest. Eredményeik szerint a hosszú ideje meditálóknál markánsabb az agykéreg tekervényezettsége, az úgynevezett gyrifikáció.

Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány azért mérföldkő a tudományban, mert sokáig azt feltételezték, hogy az agy tömege a húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól lassan zsugorodni kezd. Korábban azt gondolták, hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni. Ma azonban már ismert, hogy az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz például a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. Már korábbi vizsgálatok során is kimutatták, hogy a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett. (Előbbi az agyi idegsejtek sejttestjeit, utóbbi az idegsejtek egymással kapcsolatot teremtő nyúlványait tartalmazza). Az agykérgi idegsejtek száma felnőtt korban csak nagyon ritka esetben változik.

A mostani kutatás egyik csoportjába 28 férfit és 22 nőt vontak be, átlagéletkoruk 51 év volt, és mindnyájan átlagosan 20 éve meditáltak. A legidősebb résztvevő 71 éves volt, a legrégebb óta meditáló résztvevő pedig 46 éve gyakorolt naponta. A kutatók MRI-felvételeket készítettek a résztvevők agyáról, majd a felvételeket összehasonlították a kontrollcsoport 50 nem meditáló tagjáéval.

A kutatók a meditálóknál az agykéreg egyes területeinek nagyobb fokú tekervényezettségét állapították meg a nem meditálókhoz képest, és a tekervényezettség mértéke összefüggött azzal, hogy az illető mennyi ideje meditál. Eilen Luders kutatásvezető, aki maga is meditál néhány éve, a The New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a fokozott tekervényezettség feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár.

Ezt a feltételezést azonban többen megkérdőjelezik. Érvelésük szerint a meditáció egy újabb mentális képesség, és mint mindenben, sok gyakorlással az emberek ebben is egyre gyakorlottabbak lesznek.

"Az emberek gyakran kérdezik, hogy mit csinálok, amikor ülök csukott szemekkel? Nem hiszik el, hogy ez egy kemény munka, folyamatos mentális erőfeszítés, erőteljes belső figyelem" - mondja  Eilen Luders kutatásvezető.

Előnyös hatások a szív- és érrendszerre

De a meditáció más élettani változásokkal is jár. Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának egy ötéves vizsgálata szerint a meditáción keresztüli stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre.

A vizsgálatba 200, a szívbetegség szempontjából nagy kockázatú embert követtek. Közülük százan rendszeresen meditáltak, százan viszont nem. A meditáló csoportban a kutatás ideje alatt 20 szívinfarktus, stroke és egyéb szív- és érrendszeri betegség következett be, míg a kontrollcsoportban 32. A meditálók körében a betegségek később alakultak ki, és alacsonyabb volt a szisztolés vérnyomás. A vizsgálat vezetői szerint a meditáció okozta stresszcsökkentés hatására csökkent a vérben a stresszhormonok szintje, ami révén enyhültek az érelmeszesedéssel együtt járó gyulladásos folyamatok.

Gyógyító erő, mellékhatások nélkül

 

Milyen előnyös hatásait találta a bizonyítékon alapuló orvostudomány a meditációnak, a placebóknak, a pozitív gondolatoknak, az önhipnózisnak, a hitnek és a társasági életnek?

 

A gondolatok, vélekedések és meggyőződések, azaz az elme testünkre és egészségünkre gyakorolt hatása bizonytalan kutatási terület. A New Scientist brit ismeretterjesztő lap összegyűjtötte a legújabb eredményeket és kísérleteket, melyek többek között a bizalom, a pozitív gondolkodás, a meditáció vagy a vallásos hit gyógyító hatását érték tetten.

Ted Kaptchuk, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója a közelmúltban egy kísérlet során irritábilisbél-szindrómában szenvedő betegeknek teljesen semleges hatású szert adott. A betegeknek ezt őszintén el is mondták, ugyanakkor hozzátették, hogy ennek ellenére a szer jelentősen csökkentheti betegségük tüneteit azokon az öngyógyító folyamatokon keresztül, melyeket a szellem testre gyakorolt hatása vált ki. Az önkéntesek állapotuk javulásáról számoltak be. A kutatók szerint a javulás titka az lehet, hogy a betegeknek adtak valamit, amiben hihettek, és meggyőző módon elmagyarázták nekik, miként működhet - és ez már elég volt a szervezet öngyógyító folyamatainak beindításához.

A meditáció egészségre gyakorolt hatásáról még kevés vizsgálat áll rendelkezésre, de ezek arra utalnak, hogy rákos betegeknél erősítheti az immunreakciót, major depresszió esetében (amikor ez a fő kórkép) védelmet nyújthat a visszaesések ellen, és lassíthatja a HIV-vírus szaporodását.

Az amerikai kaliforniai egyetemen dolgozó Clifford Saron kutatása szerint a meditáció az öregedést is lassíthatja. 

Peter Whorwell, a manchesteri egyetem kutatója hosszú évek óta gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy a hipnózis segíthet az irritábilisbél-szindróma kezelésében. Eljárása során ismerteti pácienseit a bélrendszer működésével, majd megtanítja őket arra, hogy vizuális és tapintási érzetek használatával képzeljék el, hogy bélrendszerük normálisan működik. Eredményei szerint hipnózisban betegeinek egy része csökkenteni tudta belei összehúzódását, ami tudatos kontrollal nem sikerülhet, bélfaluk pedig kevésbé érzékennyé vált a fájdalomra.

Néhány kutató a placebóval állítja párhuzamba a vallásos hit egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusát: bízni abban, hogy valamilyen isten meggyógyít ugyanolyan hatékony lehet, mint hinni egy gyógyszerben vagy orvosban.

Paolo Lissoni, a milánói San Gerardo Kórház orvosa úgy gondolja, hogy a spiritualitáshoz kapcsolódó pozitív érzések ténylegesen hasznos fiziológiai válaszokat keltenek. Egyik kutatása során például arra az eredményre jutott, hogy a mélyen vallásos, előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek jobban reagálnak a kemoterápiára, és tovább életben maradnak, mint azok, akiket orvosaik úgy írtak le, mint akiknek "kevés hitük" van. A felmérésben követett hívők 40 százaléka még három évvel később is életben volt, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán kevesebb, mint 10 százaléka.

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 69
Tegnapi: 189
Heti: 636
Havi: 2 481
Össz.: 667 032

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: A MEDITÁCIÓ FIZIKAI HATÁSAI
VALLÁSOK ÉS EZOTÉRIA - © 2008 - 2017 - spiritizmus.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: fehér mágia - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »